Read this article in English.
Az újságírók online zaklatása a magyarországi szólásszabadság helyzetének egy újabb dimenzióját mutatja be az International Press Institute (IPI) ma publikált jelentése szerint.
A jelentés bemutatja a magyar online újságírók internetes zaklatását vizsgáló, három hónapos kutatás eredményeit. Kilenc, eltérő ideológiai háttérrel rendelkező médium újságírói vettek részt a kutatásban, a fő adatgyűjtési módszerek az interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések voltak.
Az eredmények alapján a jelentés nyolc alapvető internetes agresszióformát különít el: a retorikai agressziót, trollkodást, bullyingot, fenyegetést, nyilvános megszégyenítést, cyber támadást vagy hackelést, privacy-sértést, végül a rosszindulatú közösségi media tevékenységeket. Mindezek közül a leggyakoribb, napi szinten tapasztalt zaklatásforma a retorikai agresszió és a bullying, privát és nyilvános csatornákon egyaránt. A fenyegetések és súlyos fenyegetések ritkábbak, de előfordulnak. Az újságírónők gyakrabban célpontjai szexuális tartalmú, gyakran explicit fenyegetésnek.
A Facebook és a cikkek alatti kommentszekciók az elsődleges terepei az online zaklatásnak, de a legsúlyosabb fenyegetések leginkább privát csatornákon, például e-mailen érkeznek. A legtöbb, a kutatásban részt vevő újságíró egyetért abban, hogy nem feltétlenül a kommentek erőszakossága, hanem inkább azok gyakorisága a megterhelőbb.
A zaklatók szinte minden esetben névtelenek, álneveket és/vagy hamis profilokat használnak. Jelenleg nincsen bizonyíték szervezett online zaklatásra, habár több újságíró szerint ez elképzelhető. 2016 decemberében az Index közölt egy kommentelőknek szóló útmutatót, amelyet a lap információi szerint a Fidesz egyik megyei szervezete adott ki, és arra vonatkozó iránymutatást tartalmazott, hogyan lehet szervezetten megvédeni a csalással vádolt helyi képviselőt a Facebookon.
A jelentés azt is vizsgálja, hogyan reagálnak az újságírók az online zaklatásra (kommunikatív és pszichológiai értelemben), és hogyan vélekednek a jelenségről. Minden téren nagy változatosságot mutatnak az attitűdök. A többség a teljes elutasítást választja, és azonnal törli a zaklatónak látszó üzeneteket, de vannak, akik alkalmanként olvassák őket és többen rendszeresen megteszik ezt.
Hasonlóképp, a legtöbben egyáltalán nem válaszolnak az agresszoroknak, de előfordul olyan eset is, hogy az újságíró hosszan kommunikál a zaklatóival. A legjellemzőbb érzelmi reakciók között az értékrend megkérdőjeleződése, bizonytalanság, félelem, megalázottság és düh szerepelnek, melyek a karrier korai fázisában jellemzően intenzívebbek és zavaróbbak, de a több éves gyakorlattal rendelkezők már „a munkával járó” körülményként kezelik az online zaklatást.
Az összegyűjtött adatokra és azok elemzésére alapozva a jelentés ugyanakkor három olyan fő bizonytalansági tényezőt határoz meg, amelyek az újságírók rendszeres internetes zaklatásából eredően veszélyt jelenthetnek a magyarországi újságírás és a nyilvánosság demokratikus működésére nézve.
Érdekes módon a 2016 októberi kvóta-népszavazást megelőző, rendkívül intenzív kormányzati kampány nem növelte láthatóan az újságírók ellen irányuló online támadások mértékét. Lehetséges magyarázatként a kutatásban résztvevők a közvéleménynek a menekültüggyel kapcsolatos kifáradását, érdektelenségét említették.
A Tófalvy Tamás által írt jelentés az IPI Ontheline programjának a része, amely az újságírók elleni online támadások elemzését és visszaszorítását tűzte ki célul.
A programról és a kapcsolódó kutatásokról itt olvashat többet. Azok az újságírók, akik online támadásnak váltak áldozatául, az IPI saját, biztonságos platformján keresztül léphetnek kapcsolatba velünk. A jelentéssel kapcsolatos kérdésekkel forduljanak Javier Luque-hez, az IPI Digital Media program koordinátorához a jluque@ipi.media címen.
[button link=”https://ipi.media/wp-content/uploads/2017/03/006_Hungary_Report_Ontheline_2017.pdf” color=”custom” size=”large” stretch=”” type=”flat” shape=”round” target=”_blank” title=”” gradient_colors=”#d5cb0b|#d5cb0b” gradient_hover_colors=”#86800c|#86800c” accent_color=”#ffffff” accent_hover_color=”#ffffff” bevel_color=”” border_width=”” icon=”” icon_divider=”yes” icon_position=”left” modal=”” animation_type=”0″ animation_direction=”down” animation_speed=”0.1″ animation_offset=”” alignment=”center” class=”homepage-banner-btn” id=””]Read and Download[/button]
[separator style_type=”none” top_margin=”20″ bottom_margin=”20″ sep_color=”#eae9e9″ border_size=”” icon=”” icon_circle=”no” icon_circle_color=”#ffffff” width=”” alignment=”center” class=”” id=””]
[content_boxes layout=”clean-horizontal” columns=”1″ icon_align=”left” title_size=”18″ backgroundcolor=”#d5cb0b” icon_circle=”” icon_circle_radius=”” iconcolor=”#d5cb0b” circlecolor=”#d5cb0b” circlebordercolor=”#d5cb0b” circlebordercolorsize=”” outercirclebordercolor=”#d5cb0b” outercirclebordercolorsize=”” icon_size=”” link_type=”” link_area=”” animation_delay=”” animation_offset=”” animation_type=”0″ animation_direction=”down” animation_speed=”0.1″ margin_top=”0″ margin_bottom=”0″ class=”” id=””]
[content_box title=”On</the>line: Tracking online threats against journalists” icon=”” backgroundcolor=”#d5cb0b” iconcolor=”#000000″ circlecolor=”#d5cb0b” circlebordercolor=”” circlebordercolorsize=”” outercirclebordercolor=”” outercirclebordercolorsize=”” iconrotate=”” iconspin=”no” image=”” image_width=”35″ image_height=”35″ link=”” linktarget=”_self” linktext=”” animation_type=”0″ animation_direction=”down” animation_speed=”0.1″]
This article is part of IPI’s digital media initiative, OnTheLine, which tracks online harassment of journalists and independent news websites.
[/content_box]
[/content_boxes]