Read this article in English.

Az újságírók online zaklatása a magyarországi szólásszabadság helyzetének egy újabb dimenzióját mutatja be az International Press Institute (IPI) ma publikált jelentése szerint.

A jelentés bemutatja a magyar online újságírók internetes zaklatását vizsgáló, három hónapos kutatás eredményeit. Kilenc, eltérő ideológiai háttérrel rendelkező médium újságírói vettek részt a kutatásban, a fő adatgyűjtési módszerek az interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések voltak.

Az eredmények alapján a jelentés nyolc alapvető internetes agresszióformát különít el: a retorikai agressziót, trollkodást, bullyingot, fenyegetést, nyilvános megszégyenítést, cyber támadást vagy hackelést, privacy-sértést, végül a rosszindulatú közösségi media tevékenységeket. Mindezek közül a leggyakoribb, napi szinten tapasztalt zaklatásforma a retorikai agresszió és a bullying, privát és nyilvános csatornákon egyaránt. A fenyegetések és súlyos fenyegetések ritkábbak, de előfordulnak. Az újságírónők gyakrabban célpontjai szexuális tartalmú, gyakran explicit fenyegetésnek.

A Facebook és a cikkek alatti kommentszekciók az elsődleges terepei az online zaklatásnak, de a legsúlyosabb fenyegetések leginkább privát csatornákon, például e-mailen érkeznek. A legtöbb, a kutatásban részt vevő újságíró egyetért abban, hogy nem feltétlenül a kommentek erőszakossága, hanem inkább azok gyakorisága a megterhelőbb.

A zaklatók szinte minden esetben névtelenek, álneveket és/vagy hamis profilokat használnak. Jelenleg nincsen bizonyíték szervezett online zaklatásra, habár több újságíró szerint ez elképzelhető. 2016 decemberében az Index közölt egy kommentelőknek szóló útmutatót, amelyet a lap információi szerint a Fidesz egyik megyei szervezete adott ki, és arra vonatkozó iránymutatást tartalmazott, hogyan lehet szervezetten megvédeni a csalással vádolt helyi képviselőt a Facebookon.

A jelentés azt is vizsgálja, hogyan reagálnak az újságírók az online zaklatásra (kommunikatív és pszichológiai értelemben), és hogyan vélekednek a jelenségről. Minden téren nagy változatosságot mutatnak az attitűdök. A többség a teljes elutasítást választja, és azonnal törli a zaklatónak látszó üzeneteket, de vannak, akik alkalmanként olvassák őket és többen rendszeresen megteszik ezt.

Hasonlóképp, a legtöbben egyáltalán nem válaszolnak az agresszoroknak, de előfordul olyan eset is, hogy az újságíró hosszan kommunikál a zaklatóival. A legjellemzőbb érzelmi reakciók között az értékrend megkérdőjeleződése, bizonytalanság, félelem, megalázottság és düh szerepelnek, melyek a karrier korai fázisában jellemzően intenzívebbek és zavaróbbak, de a több éves gyakorlattal rendelkezők már „a munkával járó” körülményként kezelik az online zaklatást.

Az összegyűjtött adatokra és azok elemzésére alapozva a jelentés ugyanakkor három olyan fő bizonytalansági tényezőt határoz meg, amelyek az újságírók rendszeres internetes zaklatásából eredően veszélyt jelenthetnek a magyarországi újságírás és a nyilvánosság demokratikus működésére nézve.

Érdekes módon a 2016 októberi kvóta-népszavazást megelőző, rendkívül intenzív kormányzati kampány nem növelte láthatóan az újságírók ellen irányuló online támadások mértékét. Lehetséges magyarázatként a kutatásban résztvevők a közvéleménynek a menekültüggyel kapcsolatos kifáradását, érdektelenségét említették.

A Tófalvy Tamás által írt jelentés az IPI Ontheline programjának a része, amely az újságírók elleni online támadások elemzését és visszaszorítását tűzte ki célul.

A programról és a kapcsolódó kutatásokról itt olvashat többet. Azok az újságírók, akik online támadásnak váltak áldozatául, az IPI saját, biztonságos platformján keresztül léphetnek kapcsolatba velünk. A jelentéssel kapcsolatos kérdésekkel forduljanak Javier Luque-hez, az IPI Digital Media program koordinátorához a [email protected] címen.